Városi barnamezős területek megújításának hatása környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból

Environmental, Social, and Economic Impacts of the Renewal of Urban Brownfield Areas

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó Mariann1, Bozsoki Fruzsina2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD-hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak ellenére, hogy a barnamezős területek revitalizációjához kapcsolódó diskurzus hosszú múltra nyúlik vissza a hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatban, hazánkban kevéssé hangsúlyosan jelent meg eddig a körforgásos gazdaság és környezeti fenntarthatóság előmozdításában betöltött szerepe. Ahogy arra a Magyarország Környezeti Állapota, 2020 jelentés is rámutat, a barnamezős területek környezeti kármentesítése, revitalizációja, vagy akár a korábbi infrastruktúra lebontása révén a terület új befektetés fogadására való alkalmassá tétele mind hozzájárulnak a körforgásos gazdálkodás megvalósításához a földhasználatban. A barnamezős fejlesztésekről szóló diskurzus egyik központi eleme a korábbi és új funkció kapcsolata. A szakirodalmi áttekintés során a fogalom meghatározásának főbb állomásaira hagyatkozva többféle (hazai és nemzetközi) osztályozást is bemutatunk a területek tipizálására. A kiválasztott források rámutatnak az európai barnamezők sokszínűségére, a felhagyott területek széles spektrumára (például ipari, vasúti, katonai, vízparti, infrastrukturális barnamezők és egyéb felhagyott területek). Kutatásunk során a müncheni szociálgeográfiai iskola társadalmi alapfunkciói mentén ismert és kevéssé ismert, főleg magyarországi barnamezős fejlesztéseket mutatunk be. A tanulmányt egy, a barnamezős területek megújításának környezeti, társadalmi és gazdasági hasznait bemutató keretrendszer ismertetésével zárjuk, ahol tizenhárom tényező segítségével mutatjuk be a fejlesztések jelentőségét a fenntartható fejlődés szempontjából.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Even though the discourse related to the revitalization of brownfield areas has a long history in Hungarian development policy practice, its role in promoting the circular economy and environmental sustainability has been less emphasized. As pointed out in the State of the Environment in Hungary 2020 report, the environmental remediation and revitalization of brownfield sites, or even the demolition of former infrastructure to make the area suitable for new investment, all contribute to the implementation of circular economy in land use. One of the central elements of the discussion about brownfield developments is the relationship between the previous and the new function. During the literature review, relying on the main stages of defining the term, we present several classifications (domestic and international) for the typification of areas. The selected sources point to the diversity of brownfields in Europe, a wide spectrum of abandoned sites (e.g. industrial, rail, military, waterfront, infrastructure brownfields, and other abandoned sites). During our research, we present well-known and little-known brownfield developments mainly in Hungary along the basic social functions of the Munich School of Social Geography. The study concludes with a framework presenting the environmental, social, and economic benefits of brownfield site renewal, where we demonstrate the significance of developments for sustainable development with the help of thirteen factors.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: barnamezős területek, területhasználat, földkivonás, társadalmi alapfunkciók, fenntartható fejlődés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: brownfields, land use, land extraction, basic social functions, sustainable development
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.4.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általánosan megfigyelhető tendencia, hogy az urbanizáció mértékének növekedése a természetes területek csökkenésével jár. Ahogy a Dobi Bálint és Holes Annamária szerkesztette, az Agrárminisztérium támogatásával a Herman Ottó Intézet által kiadott Magyarország környezeti állapota 2020 jelentés rámutat, a hazai településekre is jellemző, hasonlóan Európa városainak többségéhez, hogy termékeny földterületre épültek, és ilyen területek veszik körül azokat, így a várost övező külső ipari öv terjeszkedése során gyakran a mezőgazdasági termőterületeket foglalják el, és burkolják mesterséges felületekkel. A jelentés kitér rá, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2018. évi felszínfedettségi statisztikai adatai alapján hazánkban jelentősen elmarad az EU-s átlagtól az erdők és városi zöldterületek aránya az összterülethez képest (25,9% szemben az uniós 44,4%-kal), továbbá a mesterséges felszínborítottság meghaladja az uniós átlagértéket (6,5% szemben 5,0%-kal). A földhasználat módja jelentős hatást fejt ki a természeti környezetre, beleértve a fajok biodiverzitását, az ökoszisztémák állapotát és az élőhelyeket. Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról, amely Magyarország 2030-ig szóló fejlesztési irányelveit határozza meg, szintén hangsúlyozottan állást foglal a takarékos és átgondolt területhasználat mellett, amelyet a térhasználati kérdések kezelésében érvényesíteni szükséges (OGY, 2014). A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 4. előrehaladási jelentése is kiemelten foglalkozik a területhasználat kérdésével, hangsúlyozva, hogy annak értékeléséhez a beépítettség términtázatának vizsgálata is fontos (NFFT, 2021). Az emberi tevékenységek (települések növekedése, autópályák, közlekedési infrastruktúra kiépülése) tájformáló hatása túlmutat azon, hogy szemmel jól látható, lekövethető jelenség, hanem sokszor komplex folyamatok kiváltó oka, mely számos más tényező változását is eredményezheti – gondolhatunk akár a Covid19-re is, amelynek gyökerét a jelentés a fenntarthatatlan területhasználat-változtatásban jelöli meg. A földkivonás mértékének csökkentését szorgalmazza az Európai Unió 8. Környezetvédelmi Cselekvési Programja is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mind a Magyarország környezeti állapota 2020 és az előrehaladási jelentés a kedvezőtlen területhasználati tendenciák mérséklésének lehetőségét látja a barnamezős területek revitalizációjában, valamint általában a barnamezős fejlesztések (korábban valamely funkciót ellátó, később felhagyott területek) előtérbe helyezését a zöldmezős beruházásokkal szemben, amelyek a meglévő természeti tőke átalakításával járnak. A zöldmezős beruházások csökkentik a biodiverzitást, és beavatkozást jelentenek a természet által nyújtott, úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások rendszerébe (például: tiszta levegő, talajképződés, egy terület esztétikai értéke).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A funkcióváltások végrehajtása és a felhagyott területek számbavétele mind a településfejlesztéshez kapcsolódó feladat. Az egykor valamely funkciót ellátó felhagyott területek kezelésének kérdése a területfejlesztés kiemelt prioritása. Ezek a területek alkalmasak alternatívát nyújtani a zöldmezős beruházások ellentételezésére. A hazánkban használt kifejezés, a barnamezős beruházás az amerikai brownfields analógiájára épít, hangsúlyozva az újrafelhasználási jelleget. Az angolszász kultúrkörben previously developed land (PDL), azaz használatba vont, korábban fejlesztett területként jelzik őket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A barnamezős területek környezeti kármentesítése, revitalizációja vagy akár a korábbi infrastruktúra lebontása révén a terület új befektetés fogadására való alkalmassá tétele mind hozzájárulnak a körforgásos gazdálkodás megvalósításához a földhasználatban (Dobi–Holes, 2020). Annak ellenére, hogy a barnamezős területek revitalizációjához kapcsolódó diskurzus hosszú múltra nyúlik vissza a hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatban, hazánkban kevéssé hangsúlyosan jelent meg eddig a körforgásos gazdaság és környezeti fenntarthatóság előmozdításában betöltött szerepe, így jelen tanulmányunkkal ezt az űrt kívánjuk betölteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Írásunkban először a települések társadalmi alapfunkcióinak ismertetése révén mutatjuk be, hogyan járulnak hozzá a modernizáció és az annak következtében felmerülő társadalmi folyamatok a barnamezős területek kialakulásához. Ezt követően bemutatjuk a barnamezős területek fogalmát néhány jelentős állomásra hagyatkozva. A barnamezős területek és a társadalmi alapfunkciók közötti kapcsolat bemutatására több fejlesztést elevenítünk fel. A tanulmányt a barnamezős területek megújításának fenntarthatósági hasznait (környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókban is) összegző fejezettel zárjuk.
 

Társadalmi alapfunkciók

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A településkutatás és településszociológia kiemelt kérdése, hogy adott településen milyen funkciók érhetők el a lakosok, illetve ingázók, látogatók, különböző szolgáltatást igénybe vevők számára. A városi szolgáltatások komplex rendszert írnak le, a kisebb települések szűkebb, míg a nagyobbak szélesebb szolgáltatásportfólióval rendelkeznek. Maguk a szolgáltatások is hierarchikus sorrendbe tehetők: az alapvető szükségletektől (ivóvíz-szolgáltatás és élelmiszer-ellátás) az oktatás különböző szintjein át a kulturális funkciókig. A magasabb hierarchiaszinteken megjelenik a specializáció is, azaz azonos szolgáltatást ellátó egységek is differenciálódnak (gondoljunk csak az egészségügyi ellátórendszer különbségeire a főváros és a régióközpontok kontra a járásszékhelyek között). A müncheni szociálgeográfiai iskola képviselője, Dieter Partzsch 1964-ben írta le a társadalmi alapfunkciók hét típusát, amivel megalapozta a német környezetben a funkcionális társadalomban és térrendszerben való gondolkodást, amely később hatással volt a területfejlesztésre, a területi tervezésre is. Partzsch (1964) Le Corbusier funkcionális koncepciójára (1957) alapozva azt hangsúlyozza, hogy a társadalmi alapfunkciók lehetőséget nyújtanak az individuumok számára szükségleteik kielégítésére, tehát a társadalmi alapfunkciók révén látják el a települések az emberek jóllétében betöltött szerepüket a hét funkció mentén: lakhatás (1), munkavégzés (2), szolgáltatás-ellátás (3), képzés és kultúra (4), szabadidő eltöltésének lehetősége (5), közlekedés és kommunikáció (6), valamint a közösségben élés (7). A társadalmi alapfunkciók tekintetében kapcsolat alakulhat ki egyes települések között. Kisebb települések betagozódnak nagyobb ellátási körzetek alá (színház vagy opera nagyobb településeken, megyeszékhelyeken érhető el, ahogy az egészségügyben a szakrendelők is), míg lehetnek olyan szolgáltatások, amelyek kisebb településre vonzzák a nagyobb városban élőket (például rekreációs szolgáltatások). Tehát semmilyen szempontból sem statikus megközelítést sugalmaz a társadalmi alapfunkciók rendszere.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A településeken elérhető társadalmi alapfunkciók rendszere kapcsolatban áll az épített környezettel, hiszen a funkciók ellátását különböző intézmények, létesítmények biztosítják. A társadalmi alapfunkciók rendszere nem statikus jellegű, kölcsönhatásban áll a piaci viszonyokkal, a társadalmi változással. Ha prioritási sorrendet kell állítani Partzsch társadalmi alapfunkciói között, a népességmegtartás alapját a munka jelenti. Ha egy településen/térségben kedvezőek a munkalehetőségek, úgy a családok oda tudnak települni, így szükség lesz lakhatási funkciókra, közlekedési infrastruktúrára, oktatásra, egészségügyi ellátásra, további szolgáltatásokra (kereskedelemtől a kulturális szolgáltatásokig), közösségi funkciókra, szabadidő-eltöltési lehetőségekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A regionális, területi fejlődéssel foglalkozó kutatók körében általánosan elfogadott felfogás, hogy az nem egy kiegyenlített, stabil folyamat, hanem különböző megszakítások és azok eredményeként létrejövő átalakulások sorozata, melyek a társadalmi funkciókra – például munkalehetőségek, lakhatás – hatással vannak, valamint a települések és térségek közötti kölcsönhatás, a társadalmi stresszhelyzetek (elhúzódó munkanélküliség vagy népességcsökkenés) is alakítják a helyi folyamatokat (Simmie–Martin, 2010). Egy-egy település, térség épített környezete folyamatos kölcsönhatásban áll a társadalmi, gazdasági folyamatokkal. A gazdasági struktúraváltás eredményezte átrendeződés hatással van arra, hogy a korábban valamely funkciót ellátó egységeket lehetséges-e, és ha igen, milyen módon újra használni, hogy társadalmi hasznosságot biztosító szolgáltatásokat vagy megfelelő rendeltetést találjunk számukra. A funkcióváltásban ugyanakkor nemcsak a gazdasági egységek, hanem a közfeladatot ellátó intézmények is érintettek, amelyek optimális működéséhez népességszám-beli küszöbértékek tartoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legtöbb ember találkozik és találkozott olyan felhagyott épülettel, egységgel, amelynek sikeresen találtak új funkciót. Ezek az épületek eredeti vagy megelőző funkciókban igen változatosak lehetnek, és jelentős méretbeli különbséggel is bírnak. Hazánkban a rendszerváltás, majd a privatizáció számos változást hozott az ipar területi szerkezetében. Az ipari struktúraváltás mellett a technológiai változások (például az energiaellátás területén) is eredményeznek felhagyott infrastrukturális rendszereket. A különböző funkcióváltások komplex vizsgálati megközelítést igényelnek. Az egykori épületek történeti jelentőséggel bírnak, amit valamilyen formában az utókor részére meg kell őrizni, hiszen az épületek a helytörténet őrei. Hasznosításuk szintúgy komplex tudást kíván a környezeti kérdések (például egykori ipari vagy katonai létesítmények esetében a kármentesítés kapcsán) vizsgálatától az esetleges műemlékvédelmi oltalom vonatkozásain keresztül az újrahasznosítás társadalmi és gazdasági kérdéséig, amely már a településfejlesztés, helyi kormányzás, építészet, műemlékvédelem, urbanisztika, településszociológia és ingatlanfejlesztés területét is érinti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közösségi hálókon számos olyan helytörténettel foglalkozó csoport van, ahol szívesen osztanak meg régi képeslapokat, felvételeket a felhasználók, mi is volt egykor egy-egy új épület helyén, vagy milyen funkciót látott el egykoron az épület. Vannak funkcióváltások, amelyből következtetni lehet a társadalmon belüli korösszetétel-változásokra – óvodák vagy iskolák kapnak új funkciót társadalmi szükségletek szerint. Ezek igen változatos formát öltenek: a Csongrád-Csanád vármegyei Szegeden, az egykori Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola épületét irodaházzá alakították, ahol jelenleg az EPAM Systems Kft. telephelye működik, míg a Vas vármegyei Nemescsón, ahol 1701-től bizonyítottan működött iskola, helytörténeti kiállítás kapott helyet az egykori épületben. A gazdasági struktúraváltás következtében felhagyott ipari területek körében jellemzően valamilyen mértékű beavatkozás, részben vagy egészben történő átalakítás, felújítás szükséges. Ezek között a funkcióváltások között jelentős léptékbeli különbségek vannak, valamint az új funkció jellege meghatározza, milyen mértékben „kerülnek bele” a köztudatba. Kulturális funkcióváltások között a fővárosi Millenáris Park jelentős ismertséggel bír, hasonlóan a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdasághoz vagy az ózdi Nemzeti Filmtörténeti Emlékparkhoz. A gazdasági újrahasznosítások ismertsége kisebb területi „ismertséggel” járhat, bár ezek között is vannak emblematikus átalakulások, az egykori óbudai gázgyári terület szívében fejlesztett Graphisoft Park.
 

A barnamező fogalma

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A barnamezős területek fogalmi meghatározásai között különbség mutatkozik abban, hogy szigorúan beleértendő-e a meghatározásba a korábbi területen folyt tevékenység (például: ipari, katonai) révén a környezeti szennyezés jelenléte. A jelenség vizsgálata az 1990-es években az Egyesült Államokból indult, ahol a barnamező fogalmába beletartozott a szennyezettség. Az Egyesült Királyság fejlesztéspolitikájában a fókusz túlmutatott a szennyezett területeken, általában a korábban használatba vont területekre (PDL) vonatkozott. A barnamezős területek az 1990-es évek végére az Európai Unió fejlesztéspolitikájának is kiemelt kérdéskörévé váltak: 1998–2001 között vizsgálta a CLARINET (Contaminated Land Rehabilitation Network for Environmental Technologies) tizenhat országot felölelő szakértői hálózata a szennyezett területeket és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs, újrafejlesztési (redevelopment) megoldásokat. A CLARINET folytatásának tekinthető a már huszonegy európai országot lefedő CABERNET stakeholder hálózat (Concerted Action on Brownfield and Economic Regeneration Network), amely a barnamezős beruházások tapasztalatainak széles körű megosztásáért dolgozott (Orosz, 2012). A leggyakrabban idézett definíció is a CABERNET stakeholder hálózatnak köszönhető, miszerint a barnamezős területek sajátjai, hogy:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • hatással volt rájuk a saját, valamint a közvetlen környezetük korábbi használata;
  • felhagyottak vagy alulhasznosítottak;
  • vélt vagy valós környezeti szennyezettséggel terheltek;
  • elsősorban fejlett városi térségekben találhatók; valamint
  • újra hasznossá tételük beavatkozást igényel (Ferber et al., 2006, 23., in: Orosz, 2012, 77.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általános meghatározás mellett, több projekt vagy szerző is az eredeti, kiindulási vagy megelőző funkció alapján történő osztályozást választotta a barnamezős területek meghatározásánál. A fenntartható területhasználathoz kapcsolódó, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 2010 és 2012 között megvalósuló „CircUse – Circular Flow Land Use Management”, közép-európai projekt egyik prioritása a barnamezős területek kezeléséhez kapcsolódó tudásmegosztás volt. Otparlik és szerzőtársai (2011) – idézi Orosz (2012) – meghatározása alapján a projekt osztályozásába ipari, katonai, egyéb gazdasági és beruházási, közlekedési és egyéb infrastrukturális, lakóövezeti, kulturális és szociális, sőt mezőgazdasági területek is beletartoznak. Dannert Éva és Pirisi Gábor (2017) osztályozása a következő kategóriákra terjed ki:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. hagyományos barnamezős, értve ez alatt a volt ipari, katonai és közlekedési területeket,
  2. átmeneti barnamezős, értve ez alatt a korábbi kereskedelmi, lakó- és egyéb műszaki infrastruktúra-területeket, továbbá
  3. az új típusú barnamezős, egykor társadalmi és kulturális funkciójú épületek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2022-ben a Springer Kiadó gondozásában megjelent, Emmanuel Rey és szerzőtársai által írt Neighborhoods in Transition (Átalakuló szomszédságok) című kötetben közölt Urban Brownfields: Origin, Definition, and Diversity (Városi barnamezős területek: történetük, meghatározásuk és sokszínűségük) tanulmányukban a barnamezős területek széles spektrumú megközelítését hangsúlyozzák, kiemelik az európai barnamezős területek sokféleségét. A következő kategóriákat különítik el:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a tizenkilencedik századból és a huszadik század első feléből származó ipari területekből, valamint nagyvárosi és azok környékén lévő területekből álló ipari barnamezők (1);
  • elhagyott vasútállomások, elavult vasúti területek, ipari vasúti helyszínek összesége mint vasúti barnamezők (2);
  • katonai barnamezők (3);
  • vízparti barnamezők (4);
  • különböző gazdasági ágazatokhoz kapcsolódó korábbi létesítmények, úgy is mint közlekedési infrastruktúra, agrár-élelmiszeripari létesítmények, szolgáltatóegységek, kereskedelmi pontok, energiatermeléshez kapcsolódó infrastruktúra, összefoglalóan infrastrukturális barnamezők (5);
  • és végezetül a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb felhagyott területek (6).
 

A barnamezős területek és a társadalmi alapfunkciók közötti kapcsolat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A barnamezős területek megelőző funkció szerinti osztályozása összekapcsolja őket a társadalmi alapfunkciókkal, ezt mutatja az 1. táblázat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Partzsch társadalmi alapfunkciói és a hozzájuk kapcsolódó barnamezőtípusok
Partzsch társadalmi alapfunkciói (1964)
Barnamezős területek Rey és szerzőtársai szerint (2022)
Lakhatás
Egyéb felhagyott területek
Munkavégzés
Ipari barnamezők, katonai barnamezők, egyéb felhagyott területek
Szolgáltatás-ellátás
Infrastrukturális barnamezők, vízparti barnamezők, egyéb felhagyott területek
Képzés és kultúra
Infrastrukturális barnamezők, egyéb felhagyott területek
Szabadidő eltöltésének lehetősége
Infrastrukturális barnamezők, egyéb felhagyott területek
Közlekedés és kommunikáció
Vasúti barnamezők, egyéb felhagyott területek
Közösségben élés
Infrastrukturális barnamezők, egyéb felhagyott területek
(a szerzők szerkesztése Partzsch [1964] és Emmanuel Rey és szerzőtársai [2022] alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A településfejlesztés feladata, hogy a felhagyott területek esetében olyan funkciót találjon, amely a jelen és jövő társadalmi szükségletein alapul. A sikeres barnamezős funkcióváltások a társadalmi alapfunkciók kiszélesítése révén szolgálják a társadalmi jólétet. A korábbi funkció nem feltétlenül befolyásolja a hasznosítási módokat. A következőkben megfordítjuk a logikát, és néhány példán keresztül azt szemléltetjük, hogy a barnamezős beruházások révén létrejött új funkciók, hogyan kapcsolódnak a társadalmi alapfunkciók szerkezetéhez.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lakhatás. 2009 szeptemberében jelent meg a hír, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az egykori szovjet laktanya területén álló egyik épület saját forrásból történő felújításával kétszázhetvennel bővítette kollégiumi férőhelyeinek számát (URL1). Ebben az esetben ugyan megegyezik a korábbi és az új funkció, de az teljesen más társadalmi igényre reagál. Ide tartozik még Budapest egyik kiemelt fejlesztése is, amely az egykori Közvágóhíd helyén több lakópark megépítésével igyekszik a lakhatási funkciót segíteni és fejleszteni. A beruházás volumenét figyelembe véve akár egy városrészi fejlesztéséről is beszélhetünk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkavégzés. Az egykori Heavytex Újszegedi Szövő Rt. üzemében jött létre a South Szeged Business Center ipari park. A szocialista éra alatt Szegeden a textilgyártás teljes vertikuma jelen volt (kenderfonógyár, textilgyár, utóbbiban a BP Bsc Szeged alakított ki irodaházat, és 2017-ben Az Év Irodája címet is elnyerte), ugyanakkor az átalakulással az ágazat lehetőségei beszűkültek. Ide tartoznak továbbá a Budapesti Váci út menti irodafolyosó fejlesztései is, amelyek a korábbi ipari létesítmények helyén jöttek létre. Az Octogon magazin 2019/149. számában jelent meg Zöldi Anna cikke a kőszegi Festetics–Chernel-palotával kapcsolatban, hogy miként valósult meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez tartozó épület felújítása, amelyben egy kutatóintézet számára alakítottak ki munkaállomásokat és olyan tereket, amelyek többcélú hasznosításra is alkalmasak (URL2). A felújítás egyik érdekességét az előkerült barokk falfestések jelentették, amelyeket a helyreállítás előtt még tapéta takart, mivel a 19–20. században azzal borították az egykori női szalon, nagyszalon és férfiszalon termeit.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szolgáltatás-ellátás. A rendszerváltás után a kereskedelem liberalizációja révén több új szereplő jelent meg országunkban. A kereskedelmi objektumok egy része zöldmezős beruházás eredményeként jött létre, míg mások barnamezős fejlesztésként. Példaként említhető Szegeden az egykori kenderfonógyár helyén épült bevásárlóközpont (pláza). Híres rekonstrukció Budapesten a ferencvárosi Tűzoltó utca és Liliom utca kereszteződésénél található hajdani lovarda épülete, mely 1845–46 között épült a Mária Terézia laktanya részeként, és sikeres rekonstrukciót követően egy diszkont élelmiszerlánc egysége nyílt meg benne (URL3).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Képzés és kultúra. Az Opera új művészeti központja, az Eiffel Műhelyház, ahogy nevében is emléket állítanak neki, 2020-tól az egykori Északi Járműjavító területén működik, és helyet kap benne egy új kamaraszínpad is (URL4).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabadidő eltöltésének lehetősége. A Millenáris Park és Széllkapu Park többfunkciós rendezvényközpont (több mint hét hektáron) az egykori Ganz Villamossági Művek területén kelt életre (URL5).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közlekedés és kommunikáció. Magyarországon, a jelenleg személyszállítást végző kisvasutak – melyek többsége erdőgazdaságok tulajdonában és üzemeltetésében van – nyomvonala nem turisztikai céllal, hanem épp ellenkezőleg, gazdasági céllal épült, és különböző nyersanyagokat szállítottak rajtuk (URL6). Erre rímelő példa a lettországi Baloži városban működő, egykoron tőzeg szállítására szakosodott keskeny nyomtávú vasútvonal turisztikai hasznosítása. A vasútvonal felszámolási tervét megtudva a „Friends club of Bānītis” (Bānītis Baráti Kör) civil szervezet jelentkezett a terület fenntartására, ahol rendszeresen kirándulásokat szerveznek (URL7).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közösségben élés. A közösségi terek lehetővé teszik az emberek közötti kapcsolatteremtést, találkozást, rendezvények megvalósítását. Kisebb település esetében is megjelenik az igény, hogy legyen olyan találkozóhely (jellemzően művelődési házak), ahol a különböző csoportok változatos programokra tudnak találkozni. A városok méretének növekedésével csökkenhet a lakosok közötti kohézió, azonban a közösségi terek itt is fontosok. A fővárosban található jó pár közösségi tér, köztük a 4K – Kőbányai Kortárs Kultúr Központ az egykori textilgyárban kapott helyet, ahol kávézó, vasárnaponként bolhapiac és sportkörök is működnek (URL8).
 

A barnamezős területek megújításának környezeti, társadalmi és gazdasági hasznai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntartható fejlődés dimenziói mentén keretrendszert alkottunk a barnamezős területek újrahasznosításához kapcsolódó haszon egyértelműsítése céljából, összegezve a szakirodalmi feltárás eredményeit, és igazodva a korábban bemutatott példákhoz is. A három klasszikus dimenzióhoz további alcsoportokat rendeltünk hozzá. A környezeti dimenzióhoz négy területet csoportosítottunk: a városi földkivonás mértékének mérséklése (1); a városszerkezet kompaktságának növelése (2); a környezeti kockázatok felszámolása (talajszennyeződések, emberi egészségre ártalmas tényezők (3); a zöldfelületek növelése (akár a biodiverzitás növelésével) (4). A társadalmi dimenzióhoz hat alcsoportot rendeltünk: a közösségi terek létrehozása (1); a szépülő, megújuló településkép (2); a kulturális örökség fejlesztése (3); a különleges művészeti értékek megőrzése (4); a lakhatási lehetőségek bővülése (5); a szolgáltatások bővülése (6). Végül a gazdasági dimenzióhoz három területet csoportosítottunk: az adott terület vonzerejének növelése (1); a jövőbeni kármentesítési költségek minimalizálása (2); a helyi bevételek növekedése (3).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A barnamezős területek megújításának környezeti, társadalmi és gazdasági hasznait bemutató keretrendszer
Fenntarthatósági dimenziók
Alcsoport
Példák
Beruházás eredményezte hatás
Környezeti
A városi földkivonás mértékének mérséklése
Az egykori Közvágóhíd területén létrejövő lakóépületek
Korábbi területek újra- hasznosításával a zöldmezős beruházások csökkentése
A városszerkezet kompaktságának növelése
Budapesten a ferencvárosi Liliom – Tűzoltó utcai diszkont-élelmiszerlánc
A szállítási igények csökkenése a gépjárműhasználatból fakadó károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez vezethet.
A környezeti kockázatok felszámolása (talajszennyeződések, emberi egészségre ártalmas tényezők)
Graphisoft Park az egykori óbudai gázgyár területén
Pontszerű és diffúzszennyezők megszüntetéséhez járulhat hozzá.
Zöldfelületek növelése (akár a biodiverzitás növelésével)
Széllkapu Park az egykori Ganz Villamosművek területén
Parkosítás új kertészeti megoldások révén (például méhlegelő kialakítása)
Társadalmi
Közösségi terek létrehozása
4K – Kőbányai Kortárs Kultúr Központ
Társadalmi interakciók elősegítése
Szépülő, megújuló településkép
Széllkapu Park az egykori Ganz Villamosművek területén
Növeli a helyiek büszkeségét és elégedettségét
Kulturális örökség fejlesztése
Eiffel Műhelyház
Az örökség széles körrel való megismertetése, látogathatóság és rendezvények révén (például a Kulturális Örökség Napjai)
Különleges művészeti értékek megőrzése
A kőszegi Festetics–Chernel-palota felújítása során előkerülő freskók
Történeti emlékek megismertetése az utókorral
Lakhatási lehetőségek bővülése
Kollégiumok (egykori szegedi laktanyák), lakóparkok
A köz- és magántulajdonú lakásállomány növekedése, szélesebb körű hozzáférés
Szolgáltatások bővülése
A nemescsói kiállítás az egykori helyi általános iskolában
A kulturális, kereskedelmi, akár közigazgatási funkciók könnyebb hozzáférhetősége a lakosság, látogatók és turisták számára.
Gazdasági
A terület vonzerejének növelése
A Váci út és környéke
A környező területek felértékelődése
A jövőbeni kármentesítési költségek minimalizálása
Graphisoft Park
A környezeti kockázatok minél korábbi felszámolása révén a jövőbeni kármentesítési költségek eliminálása
Helyi bevételek növekedése
Az egykori Közvágóhíd területén létrejövő lakóterületek
A befizetett adók, újszerű jövedelemelosztás, új munkahelyek létrejötte és kapcsolódó vállalkozások betelepedése révén
(a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szeretnénk kiemelni, hogy a keretrendszer az általunk vizsgált szakirodalmi szintézisek kapcsolatából indult ki, így példákat rendeltünk hozzá, illetve egy rövid magyarázó részt, hogy mit is jelent az általunk megjelölt terület. A 2. táblázat szemlélteti az általunk csoportosított barnamezős területek megújításának lehetőségeit fenntarthatósági szempontból.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az urbanizáció erősödésével az urbánus lét kedvezőbbé vált az emberek számára, így a jobb lehetőségek reményében hirtelen megnövekedett a városba költöző népesség száma. Ez a folyamat súlyos károkat rótt és ró napjainkban is a természetes földterületekre, amit a meggondolatlan városi területek használata és növekedése okoz. Nemzetközi és hazai viszonylatban is egyre több jelentés és stratégia hívja fel a figyelmet a talaj egészségének megóvására. A tudatos tervezés egyik alapját képezheti a városi alulhasznosított területek újrahasznosítása. Ezen területek számos lehetőséggel szolgálhatnak a városi lét javítására környezeti, gazdasági és társadalmi megközelítésben is. A körforgásos gazdaság felhívja a figyelmet a természeti tőke értékének megőrzésére, amelyre a barnamezős beruházások számos területen megoldást tudnak nyújtani. Fejlesztésükkel csökkenthető a zöldfelületek kivonása, valamint az épületek részleges vagy teljes újrahasználata csökkenti az új építési anyagok előállításához szükséges természeti erőforrások felhasználásának mértékét is.
 

Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A barnamezős területek megújítása az uniós szakpolitikák részét képezi, amelyek hazai viszonylatban is megjelennek a fejlesztési dokumentumokon keresztül. A privát és közösségi beruházások száma alapján állíthatjuk, hogy a barnamezős területek funkcióváltásának elősegítése a területfejlesztés egyik kulcskérdését jelenti napjainkra, már számos jó gyakorlat támasztja alá ennek a fejlesztési megoldásnak a sikerességét. Az újrahasznosítás egy komplex megoldást igénylő fejlesztés, így azok a projektek, amelyek az ott élők igényeinek figyelembevételével a városi léthez kapcsolódó alapfunkciókat veszik alapul, sikeres revitalizációt hajthatnak végre. A várost mint rendszert kell értelmeznünk, amit talán a természettudományi szemüvegen keresztül lehet a legjobban megtenni. Élő szervezetnek kell tekinteni mint egy biológiai rendszert. Az egyes elhalt vagy beteg részekkel minél hamarabb foglalkozni kell, beavatkozást kell végezni, hogy ne terjedhessenek tovább, felbontva az egészséges egyensúlyt. Továbbá, a fejlesztések-tervezések során arra is figyelni kell, hogy minden „sejthez” megfelelő mennyiségű tápanyag jusson, ami szükséges az egészséges működéshez – tanulmányunkban ezen összetevők lehetnek a társadalmi alapfunkciók –, amit minden városlakó számára biztosítani szükséges.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

*
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatást az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program (FFT NP FTA) támogatta.
 

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dannert Éva – Pirisi Gábor (2017): Rusty Hungary: New Insights in Brownfield Research. European Spatial Research and Policy, 24, 1, 5–22. DOI: 10.1515/esrp-2017-0001, https://czasopisma.uni.lodz.pl/esrap/article/view/1962/8307

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dobi Bálint – Holes Annamária (szerk.) (2020): Magyarország környezeti állapota 2020. Budapest: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. https://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/mka_2020_digi_hu_jav_0308.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ferber, Uwe Grimski, Detlef Miller, Kate et al. (2006): Sustainable Brownfield Regeneration: CABERNET Network Report. Nottingham: University of Nottingham, ISBN 0954747453, https://sig.urbanismosevilla.org/sevilla.art/sevlab/m004UEb_files/m004_UE.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) (2021): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia – 4. előrehaladási jelentés (2019–2020). Elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a Budapesten, 2021. december 9-én megtartott ülésén. http://tinyurl.com/47ae7cdx

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

OGY (2014): 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a14h0001.OGY

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Orosz Éva (2012): A barnamező fogalmának változó értelmezése. Tér és Társadalom, 26, 2, 73–88. DOI: 10.17649/TET.26.2.2039, https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2039

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Otparlik, René Siemer, Bernd Ferber, Uwe (2011): Terms of Reference and Land Typologies for Circular Flow Land Use Management. Output Nr. 3.1.1 (update). Freiberg–Dresden: Saxon State Office for Environment, Agriculture and Geology, https://www.boden.sachsen.de/download/3.1.1_CircUse_ToR_En.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Partzsch, Dieter (1964): Zum Begriff der Funktionsgesellschaft. Mitteilungen des Deutschen Verbandes für Wohnungswesen, Städtebau und Raumplanung. Heft IV, S. 3–10.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rey, Emmanuel Laprise, Martine Lufkin, Sopfie (2022): Urban Brownfields: Origin, Definition, and Diversity. In: Rey, Emmanuel Laprise, Martine Lufkin, Sopfie (2022): Neighbourhoods in Transition. (The Urban Book Series) Cham, Springer, DOI: 10.1007/978-3-030-82208-8_2, Online ISBN 9783030822088, https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-030-82208-8_2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Simmie, James Martin, Ron (2010): The Economic Resilience of Regions: Towards an Evolutionary Approach. Cambridge Journal of Regions, Economy and Society, 3, 27–43. DOI: 10.1093/cjres/rsp029, https://academic.oup.com/cjres/article/3/1/27/339274
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: Volt szovjet laktanya területén épít kollégiumot a SZTE. 2009. szeptember 1. https://eduline.hu/kozoktatas/20090911_szovjet_laktanya_SZTE_kollgium

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: Zöldi Anna: A kőszegi Festetics–Chernel-palota felújítása Gutowski Robert tervei alapján valósult meg (az OCTOGON Magazin 2019/149. számában megjelent nyomtatott cikk online változata). https://www.octogon.hu/epiteszet/hely-tortenet-festetics-chernel-palota-felujitas/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: ALDI, Tűzoltó utca – Budapest. 2015. március 19. http://hazai.kozep.bme.hu/hu/aldi-tuzolto-utca-budapest/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL4: Eiffel Műhelyház – az Opera új művészeti központja. 2020. április 24. https://www.opera.hu/hu/rolunk/eiffel-muhelyhaz-8211-az-opera-uj-muveszeti-kozpontja/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL5: A Millenáris története. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL6: Kisvasutak Magyarországon. 2023. május 15. https://kozelestavol.hu/kisvasutak-magyarorszagon/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL7: Society “Friends club of Bānītis” Pigeon Railway - Peat Museum Railway in Baloži. https://www.bdklubs.lv/en/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL8: 5 közösségi tér és kulturális műhely Budapesten, ami mindig tárt ajtókkal vár. 2022. január 18. https://funzine.hu/2022/01/18/goodapest/5-kozossegi-ter-es-kulturalis-muhely-budapesten-ami-mindig-tart-ajtokkal-var/
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave