Energiabefektetés-energiahozam arány: a megújuló és fosszilis energiaforrások hatékonyságának és fenntarthatóságának összehasonlítása

Energy Return on Investment: A Comparison of the Efficiency and Sustainability of Renewable Sources of Energy and Fossil Fuels

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsiborács Henrik1, Hegedűsné Baranyai Nóra2, Vincze András3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, tudományos munkatárs, Pannon Egyetem Nagykanizsa Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport, Nagykanizsa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD, habil., egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsa Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport, Nagykanizsa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3PhD, tudományos munkatárs, Pannon Egyetem Nagykanizsa Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport, Nagykanizsa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban az energiaigény folyamatos növekedése, a fosszilis tüzelőanyagok egyre korlátozottabb elérhetősége és az éghajlatváltozás kihívásai mind arra mutatnak rá, hogy a fenntartható energiatermelés és az energiahordozók hatékony felhasználása létfontosságú a jövő generációi számára. Az Energy Return on Investment (EROI), vagyis az energia befektetésének hozama, az energiatermelés hatékonyságával és fenntarthatóságával kapcsolatos mérőszám, amely azt méri, hogy egy adott energiaforrásba vagy technológiába fektetett egységnyi energia mennyi hasznosítható energiát eredményez. A mutató lehetővé teszi az energiatermelés különböző módszereinek és forrásainak értékelését. A kutatás három EROI számítási típust mutat be a fosszilis és a megújuló energiaforrások vonatkozásában, annak érdekében, hogy különböző aspektusból összehasonlítsa az energiabefektetés-energiahozam arányukat. Jelen kutatás célja a nemzetközi szakirodalomban fellelhető EROI-adatok felkutatása, aktualizálása és egymással való összevetése. Mivel az energiahatékonysági mutatók évről évre változnak, az aktuális adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy naprakész értékelések szülessenek az energiaforrások fenntarthatóságáról és hatékonyságáról.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Today’s ever-increasing demand for energy, the increasingly limited availability of fossil fuels and the challenges of climate change all point to the vital importance of sustainable energy production and efficient use of energy resources for future generations. The Energy Return on Investment (EROI) is a measure of the efficiency and sustainability of energy production, measuring how much usable energy is produced per unit of energy invested in a given energy source or technology. The indicator allows an assessment of different methods and sources of energy production. The research presents three types of EROI calculations for fossil fuels and renewable energy sources, in order to compare their energy-investment-return ratios from different aspects. The aim of the present research is to search for, update, and compare EROI data available in the international literature. As energy efficiency indicators change from year to year, current data are essential to provide an up-to-date assessment of the sustainability and efficiency of energy sources.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Energy Return on Investment (EROI), fosszilis energiahordozók, megújuló energiaforrások, fenntarthatóság
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Energy Return on Investment (EROI), fossil fuels, renewable energy sources, sustainability
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.4.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az energiaátmenettel kapcsolatos viták és döntések kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdasági versenyképesség, az innováció ösztönzése és a munkahelyteremtés szempontjából is. Ezért az energiaátmenet kulcsfontosságú a globális fenntarthatóság és a gazdasági stabilitás szempontjából (Ciaccia, 2022; Ram et al., 2022). Az energiaszektor átalakítása során az egyik fontos mutatószám az EROI, azaz az energiabefektetés-energiahozam arány, amely lehetővé teszi a különböző energiaforrások és technológiák összehasonlítását, és segíti a döntéshozókat abban, hogy optimális energiastratégiákat alakítsanak ki a jövőbeli energiabiztonság és fenntarthatóság biztosítása érdekében. Az EROI egy dimenzió nélküli mutató. Értéke azt mutatja, hogy az adott energiaforrás vagy technológia mennyi többletenergiát hoz létre a befektetett energiához képest. Amikor ez az érték 1 feletti, az azt jelenti, hogy az energiatermelés hatékonyabb és eredményesebb, mivel több hasznosítható energia jön létre az adott befektetett energiához képest. Amennyiben viszont az értéke kisebb mint 1, akkor az energiaforrás vagy technológia nem hatékony, mert kevesebb hasznosítható energia keletkezik, mint amennyit annak előállításához felhasználtak (Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020; Diesendorf–Wiedmann, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmány a nemzetközi kutatások eredményeire épül, és központi célja az, hogy felkutassa a nemzetközi szakirodalomban található EROI-adatokat, és frissítse, valamint összevesse azokat annak érdekében, hogy a friss adatok birtokában aktuális, naprakész értékelések készülhessenek a különböző energiaforrások valós fenntarthatóságát és hatékonyságát illetően. Az elvégzett vizsgálat legfontosabb következtetése, hogy habár az EROI-mutatók hasznosak az energiahatékonysági és fenntarthatósági elemzésekben, a realitásokat jobban tükröző teljes képhez az externális költségek szisztematikus értékelése és figyelembevétele is elengedhetetlen.
 

EROI számítási típusok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a szakirodalom jellemzően három EROI-típust különböztet meg, ezek a következők (Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020; Diesendorf–Wiedmann, 2020):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • kezdeti befektetések alapján számított energiabefektetés-hozam arány, EROIst vagy EROIPRIM;
  • végső fogyasztói szinten mért energiabefektetés-energiahozam arány, EROIfinal vagy EROIFIN;
  • kiterjesztett számításokon alapuló energiabefektetés-energiahozam arány, EROIext.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kutatás Carlos De Castro és Iñigo Capellán-Pérez (2020) munkája alapján az EROIst, az EROIfinal, valamint az EROIext jelöléseket használja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első típus, az EROIst egy olyan mutatószám, amely az energiatermelés hatékonyságát és fenntarthatóságát jellemzi. Más megközelítésben, az energiabefektetés-energiahozam arányt méri a primer energiafázisban, vagyis az energiaforrás kitermelésében, előállításában és feldolgozásában. Ez magában foglalja a nyersanyagok bányászatát, a fúrásokat, a finomítást és más kezdeti műveleteket. Kiszámítása során figyelembe veszik a kezdeti befektetéseket, amelyek az adott energiaforrás vagy technológia kiépítéséhez szükségesek. Ezek a befektetések magukban foglalják az anyagi erőforrásokat, a munkaerőt és az infrastruktúrát is. A kezdeti befektetések tartalmazzák például az építési költségeket, a berendezések beszerzését és az üzembe helyezést is. Az EROIst használata fontos szerepet játszik a befektetési döntések meghozatalában. Azonban fontos megemlíteni ennek a mutatónak a korlátait is:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Először is csak a kezdeti befektetések alapján számol, és nem veszi figyelembe a teljes életciklust vagy a későbbi működési költségeket. Emiatt csupán részleges képet nyújt az energiabefektetés-energiahozam arányról, és nem minden költséget és hatást vesz figyelembe. Figyelmen kívül hagyja például az energiaforrás üzemeltetéséhez szükséges folyamatos energiabefektetést vagy a környezeti hatásokat.
  • Nem veszi figyelembe az energia minőségét vagy a hasznosítható energia típusát. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan esetek, amikor a létrehozott energia nem használható fel a kívánt módon vagy a tervezett célokra. Például egy magas EROI-értékű energiaforrás esetén lehet, hogy a termelt energia nem megfelelő minőségű, mennyiségű vagy jellegű ahhoz, hogy hatékonyan hasznosítható legyen a várt felhasználási területeken.
  • Az energia előállításának hatékonyságát és az energia megtérülését méri, figyelmen kívül hagyva más fenntarthatósági szempontokat, például a környezeti hatásokat, a társadalmi-gazdasági tényezőket, azok értékelését vagy a természeti erőforrások kimerítését.
  • A mutató nem minden esetben alkalmazható vagy hasonlítható össze a különböző energiaforrások és technológiák között. Az értékek számítása és értelmezése specifikus módszereket és becsléseket igényel, amelyek bizonyos esetekben lehetnek vitatottak vagy nehezen meghatározhatók (Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020; Diesendorf–Wiedmann, 2020).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második típus, az EROIfinal olyan mutatószám, amely az energiatermelés hatékonyságára és fenntarthatóságára vonatkozik a végső fogyasztói szinten. Ez a mutató a teljes energiatermelési folyamat végén, az energia felhasználásának utolsó szakaszában méri az energiabefektetés-energiahozam arányát. Figyelembe veszi az energiaforrások előállítása, átalakítása és szállítása során történő energiafogyasztást, valamint az energiahordozók felhasználásával történő végfelhasználást. Ez utóbbi magában foglalja az energiát igénylő folyamatokat, például az ipari termelést, közlekedést, fűtést vagy a villamos energia felhasználását. Az EROIfinal kiszámításához az energia előállításával, felhasználhatóvá tételével és felhasználásával kapcsolatos adatokat és a végső fogyasztásban keletkező hasznos energia mennyiségét veszik figyelembe. Az EROIfinal több előnnyel is rendelkezik az EROIst-hez képest:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A mutató a végső fogyasztói szinten mért energiabefektetés-energiahozam arányt vizsgálja. Ezáltal átfogóbb és részletesebb képet kaphatunk arról, hogy mennyi hasznos energia áll rendelkezésre az energiafelhasználás utolsó szakaszában. Míg az EROIst csak a primer energiafázisban lévő befektetést és hozamot veszi figyelembe, addig az EROIfinal figyelembe veszi az összes energiafogyasztással járó folyamatot.
  • A mutató a végső felhasználó szemszögéből értékelve mutatja meg, hogy mennyi hasznosítható energia áll rendelkezésre az adott energiahordozó vagy technológia által.
  • A mutató segítségével azonosíthatók az alacsony hatékonyságú energiaforrások vagy technológiák, amelyek kevés hasznosítható energiát termelnek a befektetett energiához képest. Ez a mutató lehetővé teszi a fenntarthatóbb energiastratégiák kidolgozását, mivel az alacsony EROIfinal-értékű energiaforrások hosszú távon kevésbé fenntarthatók, és nagyobb energiabefektetést igényelnek.
  • A mutató megmutatja, hogy mennyire hatékonyan hasznosíthatók az egyes energiaforrások a végső felhasználó számára. Ez az információ segít a döntéshozóknak és az energiaipar szereplőinek a valósághoz közelebbi képet kapni arról, hogy az adott energiahordozó vagy technológia mennyi hasznos energiát képes biztosítani a tényleges felhasználók számára (Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020; Diesendorf–Wiedmann, 2020).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált mutatószám harmadik fajtája az EROIext, a kiterjesztett számításokon alapuló energiabefektetés-energiahozam arány, amely a megújuló és a meg nem újuló energiaforrások által generált energia hatékonyságát értékeli a teljes rendszer szempontjából. Az EROIext az EROI koncepciójának továbbfejlesztése, amely elsősorban az energiaforrások felhasználásával kapcsolatos költségeket és hatékonyságot vizsgálja, de más szempontokat is figyelembe vehet, attól függően, hogy milyen meghatározását használják, és milyen kiterjedésben alkalmazzák. Az EROIext esetén figyelembe veszik az energiaforrás kitermelését, feldolgozását, szállítását, valamint az energetikai infrastruktúra kiépítését és fenntartását. Ez magában foglalja a beruházásokhoz kapcsolódó energetikai költségeket is, mint például az új erőművek, hálózatok és átviteli vonalak építése és karbantartása. Az értéke azt mutatja, hogy egy adott energiaforrás mennyi hasznos energia termelésére képes a társadalom számára, figyelembe véve az összes energetikai befektetést, amely a teljes rendszer fenntartásához szükséges. Ha az EROIext értéke nagyobb mint 1:1, akkor az energiaforrás több energiát generál, mint amennyit a rendszer működtetéséhez felhasznál. Ez azt jelenti, hogy nettó energiafelesleg keletkezik, amit a társadalom más célokra, például gazdasági fejlődésre vagy egyéb tevékenységekre fordíthat. Ma már fontos mutatószám a fenntartható energiaforrások értékelésében, mivel lehetővé teszi az energia hatékonyságának és a társadalmi hasznosságának összehasonlítását a különböző technológiák között. A magas értékek azt jelzik, hogy az adott energiaforrás hatékonyan hoz létre energiát a társadalom számára, míg az alacsony értékek arra utalnak, hogy az energiaforrás kevésbé hatékony vagy akár energiaigényes lehet, ami korlátozza a hosszú távú fenntarthatóságot. Az EROIext-mutató előnyei az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Figyelembe veszi az energiaforrások teljes életciklusát, beleértve a kitermelést, feldolgozást, szállítást, valamint az infrastruktúra kiépítését és fenntartását. Ezáltal átfogóbban értékeli az energia hatékonyságát és a befektetett energia megtérülését a teljes rendszer szempontjából.
  • Nemcsak a közvetlenül hasznosított energia mennyiségét vizsgálja, hanem a beruházásokhoz kapcsolódó energetikai költségeket is, mint például az új erőművek, hálózatok és átviteli vonalak építése és karbantartása. Ezáltal a valósághoz közelebbi képet ad az energiaforrás valós hatékonyságáról.
  • A mutató segít meghatározni, hogy egy adott energiaforrás mennyi hasznos energia termelésére képes a társadalom számára. Ez lehetővé teszi az energiaforrások közötti összehasonlítást a társadalmi előnyök szempontjából.
  • A mutató segítségével részletesebb képet kaphatunk az energiaforrások fenntarthatóságáról és hatékonyságáról.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EROIext-mutató hátrányai és hiányosságai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A mutató számítása bonyolult, több tényezőt vesz figyelembe, ami megnehezíti a különböző energiaforrások közötti egyértelmű összehasonlítást.
  • Számításához több esetben becslésre és következtetésre van szükség, például az energetikai költségek és a teljes rendszer hatásainak meghatározásához. Ez a számítások és az eredmények megbízhatóságát is befolyásolja.
  • Az EROIext elsősorban az energiaforrások hatékonysága és a társadalmi hasznosságuk összehasonlítására szolgál. Azonban további mutatók és elemzések alkalmazása is szükséges lehet a teljes kép kialakításához, ideértve a gazdasági fenntarthatóságot és a technológiai fejlettséget is (Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020; Diesendorf–Wiedmann, 2020).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EROIext-, az EROIst- és az EROIfinal-mutatók együttesen segítenek a különböző energiaforrások összehasonlításában. Az EROIext kiterjeszti az EROI koncepcióját a teljes rendszerre, míg az EROIst és EROIfinal az energiaforrások különböző fázisaira fókuszálnak. A kombinált használatuk lehetővé teszi a hatékonyság, a fenntarthatóság és a társadalmi hasznosság teljesebb értékelését.
 

Az egyes technológiák és energiaforrások EROI-értékeinek áttekintése és értékelése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kutatás célja, hogy bemutassa a fosszilis energiahordozók, a megújuló energiaforrások és a velük kapcsolatos technológiák energiabefektetés-energiahozam arányát az EROIst-, az EROIfinal- és az EROIext-mutatók alapján. A kutatás során az EROI-mutatókat először elkülönítve (1–3. táblázat, 1. ábra), majd végül összesítve (4. táblázat) mutatjuk be, elősegítve ezzel a könnyebb áttekinthetőséget és érthetőséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EROIst, amely az energiabefektetés-energiahozam arányt a primer energiafázisban méri, az 1. táblázatban látható értékekkel általánosabban szemlélteti a fosszilis energiahordozókra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó értékeket. Az 1. táblázat alapján látható, hogy a különböző energiaforrások és technológiák esetében az értékek változatosak, mivel a szakirodalmi forrásokban alkalmazott módszertanok és megközelítések nem egységesek. A fosszilis energiahordozók, mint például a szén, kőolaj és földgáz, általában magas EROIst-értékekkel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az energia kinyeréséhez viszonylag kevés befektetett energia szükséges. Ez részben annak köszönhető, hogy a fosszilis energiahordozók napjainkban még viszonylag hatékonyan hozzáférhetőek és kitermelhetőek. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások, mint például a szélenergia, a fotovoltaikus (fotovillamos, PV) energia és a koncentrált napenergia (CSP), általában alacsonyabb értékekkel rendelkeznek ezen EROI-típus alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos megemlíteni, hogy 2020-ban Carlos de Castro és Iñigo Capellán-Pérez 161 szakirodalmi forrást és saját kutatást használt fel az EROIst-, az EROIfinal-, valamint az EROIext-mutatók aktualizálásához. Ennek célja az volt, hogy naprakész képet kapjanak az értékek tekintetében, és friss adatokkal szolgáljanak. Ez különösen amiatt volt indokolt, mert míg például 1995-ben kutatásuk szerint a szén, a kőolaj és a földgáz EROIst-értéke körülbelül 50, 35 és 32 volt, 2011-re ezek az értékek mindhárom esetben egységesen megközelítőleg 30-ra csökkentek. A 2. táblázat de Castro and Capellán-Pérez (2020) alapján mutatja be ezeket a jellemzőket. A megújuló energiaforrást alkalmazó technológiák esetén megállapítható, hogy a vízerőművek általában magasabb értékekkel rendelkeznek, míg a szélerőművek és a napelemek alacsonyabb értékekkel bírnak. A napelemek hatékonysága azonban országonként változik. Ezzel szemben a koncentrált napenergia-rendszerek (CSP) általában alacsonyabb EROIst-értékeket mutatnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Az energiabefektetés-energiahozam arány minimum–maximum értékei a fosszilis energiahordozók, a megújuló energiaforrások és a velük kapcsolatos technológiák esetében, az EROIst-értékek alapján
Megnevezés
EROIst
Forrás
Szén
(a kitermelés helyszínén)
40–80
Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019
Kőolaj
(a kitermelés helyszínén)
15–20
Gagnon et al., 2009; Brandt, 2011; Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019
Földgáz
(a kitermelés helyszínén)
18–75
Gagnon et al., 2009; Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019
Nagyobb
teljesítményű vízerőmű
5,9–267
Schoenberg–Hall, 2008; Dale, 2010; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Szélerőmű
(szárazföldi, „onshore”)
4,7–125,8
Kubiszewski et al., 2010; Carbajales-Dale, 2017; Dupont et al., 2018; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Szélerőmű
(tengerre telepített, „offshore”)
5,4–66,7
Kubiszewski et al., 2010; Dupont et al., 2018; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020
CSP
2,6–67,6
de Castro–Capellán-Pérez, 2018; Dupont et al., 2018; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Napelem
2,8–38
Raugei et al, 2012; Bhandari et al., 2015; Dupont et al., 2018; Kis et al., 2018; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Az energiabefektetés-energiahozam arányának értékei de Castro és Capellán-Pérez munkája alapján (2020), a fosszilis energiahordozók, a megújuló energiaforrások és a velük kapcsolatos technológiák esetében, az EROIst-értékek alapján
Megnevezés
EROIst
Forrás
Szén, kőolaj, földgáz (a kitermelés helyszínén)
30,0
Brockway et al., 2019;
de Castro–Capellán-Perez, 2020
Nagyobb teljesítményű vízerőmű
28,4
de Castro–Capellán-Pérez, 2020
Szélerőmű (szárazföldi, „onshore”)
13,2
Szélerőmű (tengerre telepített, „offshore”)
8,7
Napelem (világ)
7,8
CSP
2,6
Napelem
Ciprus
12,5
Ausztrália
11,4
India
10,2
Kína
9,1
Spanyolország
8,7
Olaszország
7,7
Amerikai Egyesült Államok
8,0
Japán
7,5
Franciaország
6,5
Németország
5,1
Egyesült Királyság
4,4
Finnország
2,8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EROIfinal, azaz a végső fogyasztói szinten mért energiabefektetés-energiahozam arány értékeit a 3. táblázatban, a fosszilis energiahordozók esetében több szakirodalmi forrás, míg a megújuló energiaforrások esetében de Castro és Capellán-Pérez (2020) kutatásának eredményei alapján szemléltetjük. Az eredmények alapján látható, hogy a fosszilis energiahordozók napjainkban általában magasabb értékekkel rendelkeznek, míg a megújuló energiaforrások alacsonyabb értékeket mutatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált fosszilis energiahordozók esetében magasabb EROI-értékek láthatóak a kitermelés helyszínén, mint az energiafelhasználás szintjén mért EROIfinal-adatok esetében. Ez azt mutatja, hogy a kitermelés és előállítás a fosszilis energiahordozók esetén napjainkban hatékonynak mutatkozik, viszont a felhasználás során a hozam aránya akár jelentősen is csökkenhet (például a szén és a földgáz esetén).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Az energiabefektetés-energiahozam arány jellemzői a fosszilis energiahordozók, a megújuló energiaforrások és a velük kapcsolatos technológiák esetében, az EROIfinal-értékek alapján
Megnevezés
EROIfinal
Forrás
Szénből előállított villamos energia
6–14
Hall et al., 2014; Raugei–Leccisi, 2016; King et al., 2018; Brockway et al., 2019
Kőolaj (finomított üzemanyagok)
4–18
Gagnon et al., 2009; Brandt, 2011; Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019;
Földgázból előállított villamos energia
4–5
Hall et al., 2014; Raugei–Leccisi, 2016; King et al., 2018; Brockway et al., 2019
Nagyobb teljesítményű vízerőmű
13,0
de Castro–Capellán-Pérez, 2020
Szélerőmű (szárazföldi, „onshore”)
5,8
Szélerőmű (tengerre telepített, „offshore”)
4,7
Napelem (világ)
3,5
CSP
1,6
Napelem
Ciprus
5,7
Ausztrália
5,2
India
4,7
Kína
4,1
Spanyolország
3,9
Olaszország
3,5
Amerikai Egyesült Államok
3,6
Japán
3,4
Franciaország
2,9
Németország
2,3
Egyesült Királyság
2,0
Finnország
1,3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt hangsúlyozandó, hogy az EROIfinal-mutató csak a végső fogyasztás szintjén mért energiabefektetés-energiahozam arányt veszi figyelembe, míg az EROIext a teljes életciklust figyelembe véve számolja ki ugyanezt. Ezáltal az EROIext a teljes rendszerhatékonyságot méri, és részletesebb képet nyújt az energiaforrás valós fenntarthatósági potenciáljáról. Az áttekintett tudományos kutatások szerint az EROIext tekinthető jelenleg a legjobb mutatónak a különböző energiaforrások összehasonlítására és értékelésére, mivel ez a mutató tartalmazza a legtöbb releváns tényezőt a teljes életciklusra vonatkozóan. A mutató segítségével realisztikusabb módon nyílik lehetőség a fenntartható és hatékony energiaforrások azonosítására és kiválasztására a hosszú távú energiaellátás és a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Az ezen mutatóval kifejezett energiabefektetés-energiahozam arány értékeket de Castro és Capellán-Pérez (2020) munkája alapján az 1. ábra mutatja be. Fontos megjegyezni, hogy a munka során a megújuló technológiák élettartama a következő értékek szerint lett figyelembe véve: CSP: 25 év, PV: 25 év, nagyobb teljesítményű vízerőmű: 75 év; szárazföldi (onshore) szélerőmű: 20 év; tengeri (offshore) szélerőmű: 20 év. Az eredmények alapján látható, hogy a fosszilis energiahordozók általában magasabb EROIext-értékkel rendelkeznek a megújuló energiaforrások döntő hányadához képest. Ez azt jelenti, hogy ezek az energiaforrások még ebben a fázisban is nagyobb hozamot képesek elérni az energiabefektetéshez képest, mint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások és a velük kapcsolatos technológiák, habár egyes esetekben a vízerőművek meglehetősen hatékonynak bizonyulnak. Ennek okai részben a megújuló energia technológiai fejlettségi szintjében, a környezeti tényezőkben (például: besugárzás, szélviszonyok), az alapanyagok előállításában és újrahasznosításában, valamint a beruházási költségekben keresendők. Azonban fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb számok az időjárásfüggő megújuló energiaforrások esetében nem feltétlenül jelentenek kisebb mértékű értékteremtést, mivel ezek a technológiák a fenntartható energiaellátáshoz és a környezeti hatások csökkentéséhez járulnak hozzá (pozitív externáliák). A három mutató összesített értékeit a 4. táblázat foglalja össze.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A fosszilis energiahordozók, a megújuló energiaforrások és a velük kapcsolatos technológiák energiabefektetés-energiahozam arányának értékei az EROIext-számítás alapján (Zsiborács Henrik szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. A fosszilis energiahordozók, a megújuló energiaforrások és a velük kapcsolatos technológiák energiabefektetés-energiahozam arányának értékei a különböző EROI-számítások alapján
Megnevezés
EROIst
EROIfinal
EROIext
Forrás
Szén
30–80
6–14
4
Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Kőolaj
15–20
4–18
4
Gagnon et al., 2009; Brandt, 2011; Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Földgáz
18–75
4–5
4
Gagnon et al., 2009; Hall et al., 2014; Court–Fizaine, 2017; Brockway et al., 2019; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Nagyobb
teljesítményű vízerőmű
5,9–267
13,0
6,5
Schoenberg–Hall, 2008; Dale, 2010; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Szélerőmű
(szárazföldi, „onshore”)
4,7–125,8
5,8
2,9
Kubiszewski et al., 2010; Dupont et al., 2018; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020; Carbajales-Dale, 2023
Szélerőmű
(tengerre telepített,
„offshore”)
5,4–66,7
4,7
2,3
Kubiszewski et al., 2010; Dupont et al., 2018; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020; Carbajales-Dale, 2023
Napelem (világ)
2,8–38
3,5
1,6
Raugei et al, 2012; Bhandari et al. 2015; Dupont et al., 2018; Kis et al., 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020
CSP
2,6–67,6
1,6
0,8
de Castro–Capellán-Pérez, 2018; Dupont et al., 2018; Kis et al. 2018; de Castro–Capellán-Perez, 2020
Napelem
Ciprus
12,5
5,7
2,8
de Castro–Capellán-Pérez, 2020
Ausztrália
11,4
5,2
2,6
India
10,2
4,7
2,3
Kína
9,1
4,1
2,1
Spanyolország
8,7
3,9
2,0
Olaszország
7,7
3,5
1,8
Amerikai Egyesült Államok
8,0
3,6
1,8
Japán
7,5
3,4
1,7
Franciaország
6,5
2,9
1,5
Németország
5,1
2,3
1,2
Egyesült Királyság
4,4
2,0
1,0
Finnország
2,8
1,3
0,6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A PV-technológiát illetően érdemes megemlíteni, hogy az erre vonatkozó EROI-értékek további javulása várható a jövőben, így ezek egyre jobban meg fogják közelíteni a fosszilis technológiák hatékonyságát. Ebben a folyamatban többek között az alábbi tényezők játszanak szerepet:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A hosszabb élettartam hatása: Az EROI-értékek, amelyek huszonöt éves élettartamra vonatkoznak de Castro és Capellán-Pérez (2020) munkája alapján, csak a rövid távú perspektívát tükrözik. A PV-modulok valós, műszaki élettartama azonban jóval meghaladhatja ezt az időtartamot. Egy remek példája ennek a jelenségnek a „TISO-10” rendszer, amely még mindig termel villamos energiát, negyvenkét évvel az indulása után. A mérések azt mutatták ennél a rendszernél, hogy a kezdeti teljesítményéhez képest negyven év alatt a modulok termelékenysége 0,2%–0,69%/év ütemben csökkent, ami a teljes időszak alatt 8%–27,6%-os teljesítményromlást eredményezett. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg megvásárolható napelemmodulok éves fizikai változásával ezek az értékek összhangban vannak (Annigoni et al., 2019). Abban az esetben, ha a PV-modulok hosszabb ideig működnek, mint huszonöt év, akkor annak eredményeként az EROI-értékek javulnak.
  • Körkörös gazdaság és hulladékkezelés: A körforgásos gazdaság és a hatékony hulladékkezelés fejlesztése új lehetőségeket kínál a PV-rendszerekben használt anyagok újrahasznosítására. Ha az anyagokat hatékonyan vissza lehet nyerni és újra fel lehet használni, az csökkentheti az új anyagok előállításához szükséges energiaigényt. Ez a pozitív hatás pedig tovább javíthatja az EROI-értékeket. Emellett a használt napelemek iránt megnövekedett érdeklődés és kereslet tapasztalható Európában és világszerte egyaránt (URL1). Ennek eredményeként a hasznos műszaki élettartamuk meghaladhatja a hagyományosan becsült huszonöt évet. Ez a körülmény fontos szempont az EROI-értékek javulásának vonatkozásában.
  • Technológiai fejlődés: Az EROI-értékek idővel változhatnak a technológiai fejlődés következtében is. Az innovációk, hatékonyságnövekedés és új anyagok fejlesztése is képes javítani a PV-rendszerek hatékonyságát és élettartamát, ami pozitív hatást gyakorol az EROI-értékekre.
  • Energiahatékonyság javítása: Az EROI-értékek azáltal is javíthatók, ha a PV-rendszerek energiahatékonysága tovább fejlődik. Az energiahatékonyság növelése esetén növekszik a rendszerek által termelt energia mennyisége. Ez azt eredményezi, hogy kevesebb energiabefektetés lesz szükséges a rendszerek működtetéséhez, és jobb eredmények lesznek elérhetők az EROI-értékek tekintetében.
 

Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EROIst-, az EROIfinal-, valamint az EROIext-mutatók rendkívül fontos információval szolgálnak a különféle energiaforrások értékeléséhez, illetve kiválasztásához. Ezek a mutatók az energiabefektetés-energiahozam arányát fejezik ki, és segítenek megérteni, hogy egy adott energiaforrásból mennyi energia nyerhető ki az ahhoz felhasznált energiához képest. Ezek a mutatók lehetővé teszik az energiaforrások megfelelő módon való összehasonlítását és értékelését. Segítségükkel meghatározható, hogy mely energiaforrások hatékonyabbak, fenntarthatóbbak és gazdaságosabbak. Fontos megjegyezni azonban, hogy a mutatók közül egyik sem veszi figyelembe az externális költségeket. Az externális költségek ebben az esetben olyan hatásokat jelentenek, amelyeket az energiaforrás használata közvetetten okoz a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra nézve, például az üzemanyag előállítása, szállítása és felhasználása során keletkező kibocsátások, környezetszennyezés, a hulladékkezelés költségei vagy a fogyasztói oldalon jelentkező energiafelhasználás környezeti, egészségügyi stb. következményei. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az energiaforrások fenntarthatóságáról és hatékonyságáról, szükséges figyelembe venni ezeket az externális költségeket is, amelyeket még a legösszetetteb kiterjesztett számításokon alapuló EROIext-mutató sem tartalmaz, habár a három vizsgált számítási módszer közül ez nyújtja a legátfogóbb képet az energiaforrások fenntarthatóságáról és hatékonyságáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikkükben de Castro és Capellán-Pérez (2020) is hasonló véleményre jutottak, miszerint a legfontosabb mutató nem az egyes technológiák EROI-értéke, hanem sokkal inkább egy, a teljes energiarendszert dinamikájában jellemző mutató lenne. Ezért az igazi cél annak a felmérése volna, hogy a teljes energiarendszer dinamikus EROI-ja idővel milyen lehetséges következményekkel járhat a jövőbeli társadalmakra nézve (a kvantitatív modellezésben nehezen megragadható dimenziók vonatkozásában is, mint például a társadalmi, környezeti összefüggések sokfélesége). Egy meglehetősen magas EROI-érték ennek értelmében szükséges, de nem elégséges feltétele a fenntartható energiarendszerek megvalósításának, illetve fenntartásának, amennyiben cél a társadalom nagy fokú komplexitásának megteremtése, illetve megőrzése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EROI-érték szerintük sem tájékoztat az energiaforrások és technológiák olyan kritikus szempontjairól, mint például azok környezeti hatásai, azaz az externális költségek, illetve társadalmi elfogadottságuk vagy az erőforrások jövőbeli rendelkezésre állása. Véleményünk szerint egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott technológia vagy megoldás egy kimerülőben lévő vagy szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrás felhasználásában hatékony vagy esetleg egy lényegében korlátlan erőforrást aknáz ki, még ha, adott esetben, nem is olyan nagy hatásfokkal. Egyetértve de Castro és Capellán-Pérez (2020) véleményével, mi is úgy véljük, hogy mivel természetéből adódóan a fenntarthatóság többdimenziós fogalom, a különféle energiaforrások, -hordozók, technológiák reálisabb értékelése is csak többdimenziós mutatók alkalmazásával érhető el, melyek egyik fontos összetevője lehet az EROI. Az EROI annál részletesebb képet mutat, minél több tényezőt vesz figyelembe annak kiszámítása. Mindazonáltal az EROI alkalmazhatóságát jelentősen korlátozza az az alapvető tény, hogy az energiabefektetés- és energiahozam-értékek arányával csak energiaviszonyok kifejezésére képes, amit a feljebb említett szempontokat reprezentálni képes más mutatókkal együtt kívánatos alkalmazni, hiszen az adott energiaforrás, illetve technológia hasznossága az energiahatékonyságon kívül olyan rendkívüli fontosságú tényezőktől is függ, mint például a társadalmi hasznosság és a környezeti hatások. Ennek következtében szükséges lenne a lehető legpontosabban definiálni a különféle EROI-mutatók alkalmazásának területeit, illetve korlátait, és meghatározni a velük együtt alkalmazandó egyéb mutatók körét, illetve azok kiszámításának és (együttes) alkalmazásának módszertanát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapítható, hogy az energiahatékonysági és fenntarthatósági elemzések során az EROI-mutatók hasznosak lehetnek, de a teljes kép érdekében szükség van az externáliák szisztematikus értékelésére és figyelembevételére is. Ezek beépítése az energiaértékelésekbe még inkább segítheti a döntéshozókat és a szakembereket a fenntarthatóbb energiaforrások kiválasztásában és az energiastratégiák kialakításában. Ezáltal lehetővé válhat a teljesebb kép kialakítása és a gazdaságilag, társadalmilag és környezeti szempontból optimális megoldások meghatározása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

*
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A publikáció elkészítését a 2021-2.1.2-HŐ-2021-00004, valamint a 2021-2.1.1-EK-2021-00001 projektek támogatták.
 

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annigoni, Eleonora – Virtuani, Alessandro – Caccivio, Mauro et al. (2019): 35 Years of Photovoltaics: Analysis of the TISO-10-kW Solar Plant, Lessons Learnt in Safety and Performance–Part 2. Progress in Photovoltaics: Research and Applications, 27, 9, 760–778. DOI: 10.1002/PIP.3146, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/pip.3146

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bhandari, Khagendra P. – Collier, Jennifer M. – Ellingson, Randy J. et al. (2015): Energy Payback Time (EPBT) and Energy Return on Energy Invested (EROI) of Solar Photovoltaic Systems: A Systematic Review and Meta-Analysis. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 47, 133–141. DOI: 10.1016/J.RSER.2015.02.057, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S136403211500146X

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Brandt, Adam R. (2011): Oil Depletion and the Energy Efficiency of Oil Production: The Case of California. Sustainability, 3, 1833–1854. DOI: 10.3390/SU3101833, https://www.mdpi.com/2071-1050/3/10/1833

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Brockway, Paul E. – Owen, Anne – Brand-Correa, Lina I. et al. (2019): Estimation of Global Final-Stage Energy-Return-on-Investment for Fossil Fuels with Comparison to Renewable Energy Sources. Nature Energy, 4, 7, 612–621. DOI: 10.1038/s41560-019-0425-z, https://eprints.whiterose.ac.uk/148748/1/2019_05_22_EROI-2_Author_accepted_manuscript.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Carbajales-Dale, Michael (2017): Life Cycle Assessment: Meta-Analysis of Cumulative Energy Demand for Wind Energy Technologies. Letcher, Trevor M. (ed.): Wind Energy Engineering: A Handbook for Onshore and Offshore Wind Turbines, 439–473. DOI: 10.1016/B978-0-12-809451-8.00021-7, ISBN 9780128094518, http://tinyurl.com/23rta2wu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Carbajales-Dale, Michael (2023): Life Cycle Assessment: A Meta-Analysis of Cumulative Energy Demand and Greenhouse Gas Emissions for Wind Energy Technologies. In: Letcher, Trevor M. (ed.): Wind Energy Engineering: A Handbook for Onshore and Offshore Wind Turbines. Chapter 29, 423–442. DOI: 10.1016/B978-0-323-99353-1.00028-1, ISBN 9780323993531, http://tinyurl.com/23rta2wu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

de Castro, Carlos – Capellán-Pérez, Iñigo (2018): Concentrated Solar Power: Actual Performance and Foreseeable Future in High Penetration Scenarios of Renewable Energies. BioPhysical Economics and Resource Quality, 3, An. 14, 1–20. DOI: 10.1007/S41247-018-0043-6, https://medeas.eu/sites/default/files/Castro_et_al-2018-BioPhysical_Economics_and_Resource_Quality.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

de Castro, Carlos – Capellán-Pérez, Iñigo (2020): Standard, Point of Use, and Extended Energy Return on Energy Invested (EROI) from Comprehensive Material Requirements of Present Global Wind, Solar, and Hydro Power Technologies. Energies, 13, 3036. DOI: 10.3390/EN13123036, https://www.mdpi.com/1996-1073/13/12/3036

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ciaccia, Francesco (2022): Technology Innovation in the Energy Sector and Climate Change: The Role of Governments and Policies. Natural Resource Management and Policy, 47, 159–179. DOI: 10.1007/978-3-030-87564-0_10/COVER

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Court, Victor – Fizaine, Florian (2017): Long-Term Estimates of the Energy-Return-on-Investment (EROI) of Coal, Oil, and Gas Global Productions. Ecological Economics, 138, 145–159. DOI: 10.1016/J.ECOLECON.2017.03.015

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dale, Michael Anthony Joseph (2010): Global Energy Modelling: A Biophysical Approach (GEMBA). Ph. D. Thesis. Christchurch, New Zealand: University of Canterbury, DOI: 10.26021/3239, https://ir.canterbury.ac.nz/items/dd9dfcca-c934-435e-be73-5cdfcb435aa5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Diesendorf, Mark – Wiedmann, Thomas (2020): Implications of Trends in Energy Return on Energy Invested (EROI) for Transitioning to Renewable Electricity. Ecological Economics, 176, 106726. DOI: 10.1016/J.ECOLECON.2020.106726, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0921800919320543

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dupont, Elise – Koppelaar, Rembrandt – Jeanmart, Hervé (2018): Global Available Wind Energy with Physical and Energy Return on Investment Constraints. Applied Energy, 209, 322–338. DOI: 10.1016/J.APENERGY.2017.09.085, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0306261917313673

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gagnon, Nathan – Hall, Charles A. S. – Brinker, Lysle (2009): A Preliminary Investigation of Energy Return on Energy Investment for Global Oil and Gas Production. Energies, 2, 490–503, 2, 490–503. DOI: 10.3390/EN20300490, https://www.mdpi.com/1996-1073/2/3/490

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hall, Charles A. S. – Lambert, Jessica G. – Balogh, Stephen B. (2014): EROI of Different Fuels and the Implications for Society. Energy Policy, 64, 141–152. DOI: 10.1016/J.ENPOL.2013.05.049, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0301421513003856

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

King, Leweis C. – van den Bergh, Jeroen C. J. M. (2018): Implications of Net Energy-Return-on-Investment for a Low-Carbon Energy Transition. Nature Energy, 3, 334–340. DOI: 10.1038/S41560-018-0116-1, https://www.researchgate.net/publication/324153157_Implications_of_net_energy-return-on-investment_for_a_low-carbon_energy_transition

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kis Zoltán – Pandya, Nikul – Koppelaar, Rembrandt H. E. M. (2018): Electricity Generation Technologies: Comparison of Materials Use, Energy Return on Investment, Jobs Creation and CO2 Emissions Reduction. Energy Policy, 120, 144–157. DOI: 10.1016/J.ENPOL.2018.05.033, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0301421518303239

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kubiszewski, Ida – Cleveland, Cutler J. – Endres, Peter K. (2010): Meta-Analysis of Net Energy Return for Wind Power Systems. Renew Energy, 35, 218–225. DOI: 10.1016/J.RENENE.2009.01.012, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S096014810900055X

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ram, Manish – Bogdanov, Dmitrij – Aghahosseini, Aarman et al. (2022): Global Energy Transition to 100% Renewables by 2050: Not Fiction, but Much Needed Impetus for Developing Economies to Leapfrog into a Sustainable Future. Energy, 246, 123419. DOI: 10.1016/J.ENERGY.2022.123419, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S036054422200322X

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Raugei, Marco – Fullana-i-Palmer, Pere – Fthenakis, Vasilis (2012): The Energy Return on Energy Investment (EROI) of Photovoltaics: Methodology and Comparisons with Fossil Fuel Life Cycles. Energy Policy, 45, 576–582. DOI: 10.1016/J.ENPOL.2012.03.008, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0301421512002133

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Raugei, Marco – Leccisi, Enrico (2016): A Comprehensive Assessment of the Energy Performance of the Full Range of Electricity Generation Technologies Deployed in the United Kingdom. Energy Policy, 90, 46–59. DOI: 10.1016/J.ENPOL.2015.12.011, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0301421515302226

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schoenberg, B. – Hall, C. A. S. (2008): The Energy Return of (Industrial) Solar—Passive Solar, PV, Wind and Hydro (#5 of 6). The Oil Drum, 29 April 2008. http://theoildrum.com/node/3910
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: SecondSol GmbH. Price of Used and New PV Modules and Inverters. https://www.secondsol.com/de/index.htm
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave